MONOLIT TERRAZZO
Kertidézet a Budavári Palotában
SZERZŐ ÉS FOTÓ: TORMA BEATRIX
A Csikós-udvarban kialakított, történelmi környezetbe illeszkedő kortárs Török-kert hangulatának meghatározó eleme a finoman cizellált mintázatú csobogó szökőkút terrazzo burkolata.
BUDAVÁRI PALOTA
HELYSZÍNEN ÖNTÖTT MONOLIT TERRAZZO
A Belső-Ázsiából származó oszmánok a 13. században jelentek meg Anatóliában, és nemcsak megkerülhetetlen hatalmi tényezővé váltak a világban, de a perzsa-muszlim kertkultúra egy sajátos változatának elterjesztése is hozzájuk köthető. A Budavári Palotát 1541-ben foglalták el I. Szulejmán szultán csapatai és ettől a századtól jegyzik az oszmán kerteket is. Sajátságos módon a növényi ornamentika hamarabb jelent meg a díszítőművészetben mint ahogy a kertek kialakultak. A tulipán, szegfű, rózsa és jácint alkotta "négy virágos" stílus éppúgy meghatározó lett a művészetben mint a kert kultúrában. A muszlim kertnek számos változata ismert: uralkodói temetőkertek, paradicsomkertet jelképező kertek, a mediterraneum kertjei, a reprezentációs célokat szolgáló ázsiai palotakertek és nem utolsó sorban az Oszmán Birodalom kertjei.
A Budai Vár oszmán-török megszállása idején, a Várhegy nyugati oldalán a törökök által alapított “Újnegyedben” évszázadokon át őrizték a keleti kertművelés hagyományait. A Nemzeti Hauszman Program keretében a Csikós-udvar területén kialakított Török-kert formájában, arányaiban, növényfaji és vizuális választásaiban is az egykori kert kultúrát idézi.
Csobogókút mór mintát idéző
monolit terrazzoval
A Csikós-udvar területén lévő kert kortárs környezetrendezésére tájépítész bevonánásával került sor. A tervező a Török-kertet körülvevő zárt faltömegek és burkolatok ellenpontozásaként egy gazdag, finoman kalligrafált kertet rajzolt, amelynek központi eleme a víz, és az ősi kultúrákból ismert, nyolcágú csillag formájú, csobogó szökőkút.
Az összetett szimbólum rendszerű, Iamart által a helyszínre készített octagram formájú szökőkút nemes gránit foglalata és a monolit terrazzo burkolat cizellált, ornamentikus mintázata és színválasztása éppúgy az arab mór kultúrát idézik, mint a mediterrán mikroklímát kedvelő gazdag növényvilág. Az ebben a formában korábban nem létezett kert és a csobogó szökőkút vizuális látványában és burkolat választásában szépen illeszkedik a kortárs és történelmi környezethez.
Tájépítész: Garten Studio Kft.
Vezető tervezők: Steffler István
Tervezők: Csákó Edina, Helfirich Franciska,
Hulej Miklós, Tóth Eszter Boglárka
Helyszín: Budapest I., Budavári Palotanegyed
BUDAVÁRI PALOTA
HELYSZÍNEN ÖNTÖTT MONOLIT TERRAZZO
A Belső-Ázsiából származó oszmánok a 13. században jelentek meg Anatóliában, és nemcsak megkerülhetetlen hatalmi tényezővé váltak a világban, de a perzsa-muszlim kertkultúra egy sajátos változatának elterjesztése is hozzájuk köthető. A Budavári Palotát 1541-ben foglalták el I. Szulejmán szultán csapatai és ettől a századtól jegyzik az oszmán kerteket is. Sajátságos módon a növényi ornamentika hamarabb jelent meg a díszítőművészetben mint ahogy a kertek kialakultak. A tulipán, szegfű, rózsa és jácint alkotta "négy virágos" stílus éppúgy meghatározó lett a művészetben mint a kert kultúrában. A muszlim kertnek számos változata ismert: uralkodói temetőkertek, paradicsomkertet jelképező kertek, a mediterraneum kertjei, a reprezentációs célokat szolgáló ázsiai palotakertek és nem utolsó sorban az Oszmán Birodalom kertjei.
A Budai Vár oszmán-török megszállása idején, a Várhegy nyugati oldalán a törökök által alapított “Újnegyedben” évszázadokon át őrizték a keleti kertművelés hagyományait. A Nemzeti Hauszman Program keretében a Csikós-udvar területén kialakított Török-kert formájában, arányaiban, növényfaji és vizuális választásaiban is az egykori kert kultúrát idézi.
Csobogókút mór mintát idéző
monolit terrazzoval
A Csikós-udvar területén lévő kert kortárs környezetrendezésére tájépítész bevonánásával került sor. A tervező a Török-kertet körülvevő zárt faltömegek és burkolatok ellenpontozásaként egy gazdag, finoman kalligrafált kertet rajzolt, amelynek központi eleme a víz, és az ősi kultúrákból ismert, nyolcágú csillag formájú, csobogó szökőkút.
Az összetett szimbólum rendszerű, Iamart által a helyszínre készített octagram formájú szökőkút nemes gránit foglalata és a monolit terrazzo burkolat cizellált, ornamentikus mintázata és színválasztása éppúgy az arab mór kultúrát idézik, mint a mediterrán mikroklímát kedvelő gazdag növényvilág. Az ebben a formában korábban nem létezett kert és a csobogó szökőkút vizuális látványában és burkolat választásában szépen illeszkedik a kortárs és történelmi környezethez.
Tájépítész: Garten Studio Kft.
Vezető tervezők: Steffler István
Tervezők: Csákó Edina, Helfirich Franciska,
Hulej Miklós, Tóth Eszter Boglárka
Helyszín: Budapest I., Budavári Palotanegyed
