SZERZŐ ÉS FOTÓ: TORMA BEATRIX
A Soproni Múzeum felújítása során a tervezők és a Iamart a római kori terrazzo burkolat alapján választották ki a burkolat anyagát. Az alaprajzi kiosztásában megjelenő kettős színválasztás a megtalált római kori várfal körvonalait idézi meg.
Az ősidők óta lakott, sorsfordító eseményekben nem szűkölködő Sopron, 1277-től szabad királyi város, saját akaratából magyar város, Civitas Fidelissima, a leghűségesebb város, már a Római Birodalom idején is fontos település volt. Az itáliai mintára épült Scrabantia fórummal (fő tér) curiával, capitoliummal, amfiteátrummal és padlófűtéses közfürdőkkel is rendelkezett. A városi múzeum létrehozásának gondolta is a római kori történelmi örökségből eredeztethető, hiszen az egyre-másra feltáruló római kori leletek ösztönözték azt a négy, kimagasló tudású lokálpatriótát - köztük az építőművész, restaurátor, régész Storno Ferencet, a Storno-gyűjtemény megalapozóját, - hogy egyesületet alapítsanak a műtárgyak megóvása érdekében.
Az 1860-as években létrejött és a közel másfél évszázad alatt tovább terjeszkedő múzeum gyűjteménye több önálló, ikonikus műemlék épületben kapott helyet. A Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony épületei évszázadokat átívelő történelmi építészet és kulturális örökség megtestesítői.
A 2023-ban befejezett “A soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert turisztikai célú fejlesztése” program keretében megvalósult Soproni Múzeumnegyed fejlesztési koncepció célja - az épületátalakítások, felújítások, az udvarlefedés és függőkert rehabilitáción túl - a három Fő téri épület belső tereinek összekapcsolása. A Tűztorony tövében létrehozott unikális múzeumi egységben európai történelmünk valamennyi fragmentuma megjelenik, ókori, középkori és barokk lenyomatok kapcsolódnak össze a Velencei Charta szellemében megvalósult, kortárs szemléletet is magába foglaló rekonstrukciós munkálatokkal.
A kivitelezéssel párhuzamosan zajló régészeti feltárások szükségessé tették az építészeti tervek folyamatos pontosítását, így került sor az eredetileg ide tervezett burkolat módosítására is, amit a munka közben feltárt, római kori terrazzo alapján terveztek újra.
Az ősidők óta lakott, sorsfordító eseményekben nem szűkölködő Sopron, 1277-től szabad királyi város, saját akaratából magyar város, Civitas Fidelissima, a leghűségesebb város, már a Római Birodalom idején is fontos település volt. Az itáliai mintára épült Scrabantia fórummal (fő tér) curiával, capitoliummal, amfiteátrummal és padlófűtéses közfürdőkkel is rendelkezett. A városi múzeum létrehozásának gondolta is a római kori történelmi örökségből eredeztethető, hiszen az egyre-másra feltáruló római kori leletek ösztönözték azt a négy, kimagasló tudású lokálpatriótát - köztük az építőművész, restaurátor, régész Storno Ferencet, a Storno-gyűjtemény megalapozóját, - hogy egyesületet alapítsanak a műtárgyak megóvása érdekében.
Az 1860-as években létrejött és a közel másfél évszázad alatt tovább terjeszkedő múzeum gyűjteménye több önálló, ikonikus műemlék épületben kapott helyet. A Storno-ház, a Tábornok-ház, a Fabricius-ház és a Tűztorony épületei évszázadokat átívelő történelmi építészet és kulturális örökség megtestesítői.
A tervezők, az Iamart közreműködésével, a római kori terrazzo burkolat alapján választották ki a burkolat anyagát, a kőzúzalék szemcseméretét. A burkolat alaprajzi kiosztásában megjelenő kettős színválasztás a megtalált római kori várfal körvonalait idézi meg, akárcsak az acél profilok elhelyezése. A feltárt római terrazzo burkolatból vett minták alapján a Iamart több mintadarabot készített, amelyekből az építész tervezők, a művészettörténész és a beruházó bevonásával került meghatározásra a monolit terrazzo burkolat végső megjelenése.
A Soproni Múzeumnegyed projekt Építőipari Nívódíjat nyert műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában 2023-ban, míg a Magyar Urbanisztikai Társaság Sopron város önkormányzatát különdíjjal jutalmazta.
A 2023-ban befejezett “A soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert turisztikai célú fejlesztése” program keretében megvalósult Soproni Múzeumnegyed fejlesztési koncepció célja - az épületátalakítások, felújítások, az udvarlefedés és függőkert rehabilitáción túl - a három Fő téri épület belső tereinek összekapcsolása. A Tűztorony tövében létrehozott unikális múzeumi egységben európai történelmünk valamennyi fragmentuma megjelenik, ókori, középkori és barokk lenyomatok kapcsolódnak össze a Velencei Charta szellemében megvalósult, kortárs szemléletet is magába foglaló rekonstrukciós munkálatokkal.
A kivitelezéssel párhuzamosan zajló régészeti feltárások szükségessé tették az építészeti tervek folyamatos pontosítását, így került sor az eredetileg ide tervezett burkolat módosítására is, amit a munka közben feltárt, római kori terrazzo alapján terveztek újra.
Építészet: Archi.Doc Építésziroda Kft.
Felelős tervező: Józsa Dávid vezető tervező
Építész tervező társ: Cseh András
Építész munkatársak: Tátrai Ádám, Németh Dávid, Erdei Attila
Belsőépítészet: Bihari Sarolta
Tájépítészet: Pintér Gábor
Generáltervező: Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.
és Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. konzorcium
Lebonyolító: Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Kivitelezők: Kozma Kft., Alukonstrukt Kft., Iamart Kft.
Készült a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.
A tervezők, az Iamart közreműködésével, a római kori terrazzo burkolat alapján választották ki a burkolat anyagát, a kőzúzalék szemcseméretét. A burkolat alaprajzi kiosztásában megjelenő kettős színválasztás a megtalált római kori várfal körvonalait idézi meg, akárcsak az acél profilok elhelyezése. A feltárt római terrazzo burkolatból vett minták alapján a Iamart több mintadarabot készített, amelyekből az építész tervezők, a művészettörténész és a beruházó bevonásával került meghatározásra a monolit terrazzo burkolat végső megjelenése.
A Soproni Múzeumnegyed projekt Építőipari Nívódíjat nyert műemlék-helyreállítás és rehabilitáció kategóriában 2023-ban, míg a Magyar Urbanisztikai Társaság Sopron város önkormányzatát különdíjjal jutalmazta.
Építészet: Archi.Doc Építésziroda Kft.
Felelős tervező: Józsa Dávid vezető tervező
Építész tervező társ: Cseh András
Építész munkatársak: Tátrai Ádám, Németh Dávid, Erdei Attila
Belsőépítészet: Bihari Sarolta
Tájépítészet: Pintér Gábor
Generáltervező: Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.
és Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. konzorcium
Lebonyolító: Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
Kivitelezők: Kozma Kft., Alukonstrukt Kft., Iamart Kft.
Készült a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.